2013. május 14., kedd

:(

Sziasztok! Nagyon sajnálom, de nem tudok a héten részt hozni, viszont igyekszek vele. Megint közbejött pár dolog, meg lassan kirándulás, tábor stb + év végére is össze kell szednem magam. :S Amint tudom hozom, és tényleg sajnálom.

puszi <3 

2013. május 6., hétfő

1. díjam ^^

Hu, nem gondoltam, hogy eddig is eljutok, vagyis hogy kapok egy díjat. Nagyon szépen köszönöm Vanessa-nak *--* <3


Mint mindennek ennek is vannak feltételei ;):

1. Alapkérdés miszerint köszönd meg a díjat attól akitől kaptad!:)
2. Tedd ki a díjat az oldaladra akármilyen formátumban, hogy mások is letudják menteni!
3. Válaszolj a kérdésekre amiket kérdeznek tőled! Még egy ilyen alap dolog:D
4. Küldd tovább maximum 5 tehetséges blogírónak!

Kérdések:
1. Hogyan jutott eszedbe maga a történet amit most írsz? Hogy jött az ötlet?- Régebben is írtam verseket, meg kezdtem el már 2 történetet is, de egyikkel se lett semmi. Viszont mondták nekem, hogy jól írok, és ügyes vagyok benne, úgy hogy fogtam magam és elkezdtem blogolni. És úgy tűnik jó döntést hoztam :DD
- Maga a történet pedig úgy jön, inkább onnan, hogy a saját életem is kis részben benne van, de inkább csak agyam szüleménye minden :))


2. Kire hasonlítasz a legjobban a történetedből? Melyik szereplőd áll hozzád a legközelebb?
- Én legjobban Lucy-t érzem "magaménak", ő az aki a legközelebb áll hozzám. És nem mindenben, de valamiben "hasonlítunk" egymásra. :))

3. Mi a kedvenc blogod és miért?

- Crazy Guys, és mert imádom az egész történetet, minden fogalmazást, ahogy le van írva az egész nagyon jó. :) És kicsit olyan, mintha az én életem lenne leírva (ahogy egyik barátnőm is mondta nekem). Úgyhogy mindig jó olvasni. :D

4. Ki/Kik állnak hozzád a legközelebb a családodon kívül?

- A legjobb barátnőm természetesen, aki mintha a testvérem lenne, mindenben támogat, és bármilyen nagy hülyeséget csinálok nem ítél el. 
- És másik nagyon jó barátnőm, akivel igazán csak 1 éve lettünk jóban, de irtó sok baromságot tudunk együtt csinálni, és őt is nagyon szeretem :))

5. Van olyan blog író aki nagy hatással van rád? Ha igen ki az és miért?

- Egyik utóbb említett barátnőm F. a Csak szavak  írója. Egyrészt miatta is kezdtem el az írást, sokat segített az elején, meg még most is, hogy mit hogyan csináljak. És egyszerűen csak felnézek rá azért, ahogy ír, és köszönöm neki a bátorítást :) <3

Saját kérdéseim: 
1. Miért kezdtél el blogot írni?
2. Gondoltál arra, hogy egyszer majd kiadod az írásod?
3. Mi a hobbid az íráson kívül?
4. Kedven állatod/állataid?
5. Ki/kik inspirálnak a legjobban?


Akinek én küldöm:
F. - Csak szavak <33 :)


2013. május 4., szombat

6 fejezet

Kicsit unott rész lett szerintem, és lehet, hogy rövid is, de igyekeztem vele. Köszönöm szépen a kommenteket, nagyon jól estek/esnek, és sok inspirációt kapok belőlük. :) ^^
Még annyi, hogy kérésre Vanessa-nak jött a rész, mivel tudom, hogy szereti a fiúk szemszögét :))
Jó olvasást <3





/Fiúk szemszöge/



- Jó, legyen – kiáltott utánam – de csak hazaviszel, megállsz a ház előtt, és mintha mi se történt volna én bemegyek a házba, te pedig szépen visszatérsz a kis menő világodba ahonnan jöttél.
- Ahogy akarod.
Felült mögé, elhelyezkedett, de egy ujjal se ért volna hozzá. Vizes volt még mindig, de kifejezetten jól állt neki ez a haj. Ideges volt, de még mérgesen is vonzotta a tekintetet, az pedig, hogy makacskodott jobban tetszett John-nak. Bármennyire is próbálta tetetni.
- Addig nem indulok el, míg nem kapaszkodsz belém – szólt hozzá.
- Rendben, de csak hogy tudd, nem kedvellek. Sőt! – mondta Lucy, és átkarolta a derekát. Hideg volt, amibe John beleremegett, de aztán egyre kellemesebb lett. Figyelték, ahogy elsuhan mellettük a táj, és egy-egy fuvallatnál a lány közelebb húzódott. Szorosabban ölelte magához az általa gyűlölt személy testét, amin a fiú csak mosolygott. Így mentek egészen Lucy-ék házáig, amikor is elköszöntek, és a lány a lelkére kötötte, hogy ezt meg sem történtnek fogják nyilvánítani és fel se hozza a témát többé.
John is hazament, Alex pedig faggatóra fogta, hogy hol volt eddig.
- Csak hazavittem a királylányt – dobta le magát az ágyra.
- És? – érdeklődött tovább testvére.
- Semmi és. Ennyi. Bár kijelentette, hogy ki nem állhat, szerintem hazudik.
- Mi lesz most?
- Tovább húzzuk egymás agyát, de figyeld meg tesó, mellettem fog kikötni.
- Nagyon biztos vagy a dolgodban – mosolygott – de szerintem nem csak az agyát akarod húzni.
- Hülye barom – vágott Alex-hez egy párnát – bár nem lenne rossz. Majd kiderül. És a kis barátnőjével mi a helyzet?
- Az, hogy megkedveltem. Nagyon aranyos lány, és szerintem esélyem is lenne. De azért ő könnyebben adja magát.
- Figyelj, szurkolok.
- A végén még neked is összejön.
- Majd pont vele. Annyira oké, hogy kielégítsem férfias testi vágyaim. Örök mottó: csábítsd el, szerezd meg, majd dobd! – kacsintott, majd felállt és megnézte a naptárat – holnap lesz a BÉCS?
- Igen, a Rocky’s-ban lesz megtartva.
- Király! Bebaszunk bratyó! De előtte nyerünk.
Ja, a BÉCS (vagyis a Bandák Éves Csatája) a legmenőbb éves rendezvény. Fiatal tehetségek mutatják be évről-évre, hogy mit tudnak egy buli keretein belül. A fiúk is természetesen rendszeres látogatói az eseménynek. Bandájukkal a Killers Band-del (mily talál név) 5. éve fognak részt venni a versenyen. Eddig 3-szor nyerték meg a fődíjat, ami mindig 500$. Pluszba jön hozzá, hogy egész este a fellépőknek ingyen jár a pia. John rendszerint itt szokta felszedni azokat a lányokat, akik bármibe belemennek veled, ha jól nézel ki, izmos vagy, sőt pont akkor nyertél egy bandacsatát. Persze másnap semmire nem emlékeznek, és fogalmuk sincs, hogyan kerülnek olyan szobába, amiket életükben nem láttak. Majd szép lassan (2 óra múlva) rájönnek, hogy az az ő szobájuk, de az már mellékes. 

Szóval a srácok készülni kezdtek. Vagyis irány a pince és elő a gitárral. Mindig is közel állt hozzájuk a zene, és másoknak is tudtára akarták ezt adni. Jól is csinálták, ez nem kétséges, és egy csöppet sem zavarták őket a felháborodott szomszédok telefonhívásai, ami szerencséjükre anyjuk mindig elintézett nekik. Így arra koncentrálhattak, ami nekik a legfontosabb.




Másnap délután 3 órakor indultak Hollywood-ba. Beverly Hills mellett laktak, így 2 óra kocsiútra volt szükségük. 7 órakor kezdődött az egész buli, de még hangolási-színpadi próbát kell tartania minden fellépőnek.
Mikor odaértek már javában folyt a készülődés. 
- Az asztalt oda hátra tegyék. De a vezetékekre vigyázzanak! Hé, az a hangfal meg hogy áll ott?
- Hát, olyan függőlegesen, párhuzamosan a fallal.
- Ne poénkodjon maga barom, különben feldugom ezt a zsinórt, és a száján fogom kihúzni. Inkább figyeljen jobban. Azt mondtam a színpadhoz tegye. Definiáljam is? Na, menjen a dolgára. MOST!
- Elison, ha már most ideges vagy ennyi vodka martini nem lesz elég – szólt John a főszervező lánynak. Mindig ő csinálja a nagyja munkát, a legjobb szervező a világon. És a fiúk jó barátja. 
- Skacok, sziasztok – köszönt nagy mosollyal. Az ölelés most kimaradt, mivel Elison egyik kezében egy doboz sör, a másikban a vendéglista, a nyakában pedig különböző zsinórok lógtak – hátul tudtok becuccolni, a többit már tudjátok. De rendet kell tennem, az a seggfej harmadjára szúrta el a világítást. A buliban dumálunk.
- Oké, sok sikert – mondta Alex.
A fiúk visszamentek a kocsihoz, ahol a többi tag várta őket és elkezdték pakolni a felszereléseket. Nem volt olyan sok, de annál nehezebbek. Fél óra alatt sikeresen eljutottak odaáig, hogy elkezdhették a főpróbát. Minden a 2 dalba csak belekezdtek, és mivel minden zajlott elmentek átöltözni.



- Következő fellépőink most vannak itt 5. éve. Mindig nagyon odateszik magukat, és fergeteges bulit csinálnak. Vajon most is elviszik a fődíjat vagy hátrébb csúsznak? Kiderül. A színpadon a KILLERS BAND.
Remek felkonferálás egy remek bandának. A fiúk kiálltak és ők kapták a legnagyobb sikításokat. Sokan ismerik őket, van aki csak miattuk látogat el ide évről-évre. Végül 3 számot is eljátszottak, de csak mert visszatapsolták őket, igazolva ezzel, hogy ők a legjobbak. Utánuk jött még egy csapat, aztán a zsűri negyed óra gondolkodási időt kért, és az eredmény is meglett. A fiúk sikeresen megnyerték és fogadták a gratulációkat. Majd kezdetét vette az igazi buli. John és Alex a bárpult felé vették az irányt.
- 2 whisky-t tisztán – szólt John, majd itallal a kezükben fürkészni kezdték a táncparkettet. 
- WOW, nézd azt a csajt ott! – mutatott Alex egy igen szegényes, de annál szebb ruhájú lány felé. Szőke haj, nagy idomok – szerintem megvan a mai első partnerem.
- Én innen figyelek. Csak ügyesen, túl szexi a kicsike ahhoz, hogy elszalaszd. 
Alex el is indult a lány felé, aki háttal állt neki. Megfogta a derekát, és táncolni kezdtek. Szembe fordultak egymással, Alex keze pedig egyre lejjebb csúszott, amit a lány nem bánt. Sőt, a következő pillanatban már nyelvük heves csatát vívott a szájukban, majd a mosdó felé vették az irányt. Ilyen egy igazi buli. És ilyen egyszerűen mennek a dolgok.
John közben már a harmadik poharánál tartott, mikor egyszer csak valaki leszólította.
- Hogy van az, hogy egy ilyen pasi egyedül iszik egy bulin?
Ránézett a lányra, és elakadt a lélegzete. Hosszú gyönyörű barna haj, igéző kék szemek, szép lábak, csodás alak, és vörös mini ruha arany kiegészítőkkel. 
- Azt ne mond, hogy egy ilyen jó csajnak sincs partnere – szólalt meg végül.
- Most már van – ült le John mellé.
- Kérsz egy koktélt? Pontosabban még egyet? – nézett a lány üres poharára.
- Igen, elfogadom – villantotta meg gyönyörű mosolyát – nagyon ügyesen játszottatok.
- Köszi, minden évben igyekszünk.
- Megérte.
- Teljesen – kacsintott John – Táncolunk?
- Persze.
Mintha egy romantikus tini dráma lenne. De nem hiszem, hogy ez hasonlítana arra. Mivel itt egy csepp romantika sem volt, csak vad, szexi és tüzes dolgok.


Röpke 1 óra alatt John már totál kész volt, de nem a sok italtól. Mint kiderült, újdonsült partnere lefizette a pultost, hogy minden italába tegyen drogot. Ezzel elérte, hogy felcipelje magához. Csakhogy Alex semmit nem tudott az egészből és el se tudta képzelni, hol lehet testvére. Mindet körbejárt, és kérdezősködött.
- Eli, nem láttad John-t?
- Még 1 órája valami csajjal. Azóta nem.
- Remek. Van egy érzésem, hogy nincs már itt.
- Be volt nyomva rendesen piával, szóval reménykedj, hogy jól van.
- Köszi, máris jobban érzem magam. Na, keresem tovább, szia.
- Szia.
Ahogy elköszönt, megcsörrent a telefonja. Remélte, hogy bátyja lesz, de ismeretlen szám volt. Kiment a hangzavarból és felvette.
- Halló? – szólt bele, majd lefagyott az arca, és nem hitt a fülének – rendben, azonnal indulok.
Megkereste a banda többi tagját, megkérte őket, hogy majd pakoljanak össze, és vigyék el a cuccokat, reggel érte mennek. Majd taxit hívott, és egy számot tárcsázott.
- Szia Em. Gáz van, és a szüleimnek nem kéne róla tudnia. Gyertek a Michael Antony kórházba. Siessetek!